Nasszer erőpróbája a szuezi válsághoz vezet Gamal Abdel Nasszer egyiptomi államelnök egy nagygyűlésen bejelenti a Szuezi-csatorna államosítását. Akármilyen erőfeszítéseket tettek is a külföldi kormányok ennek az intézkedésnek a visszavonatására, ezek mind eredménytelenek maradtak. Kitör a szuezi válság, s ebből Egyiptom megerősödve került ki. A Szuezi-csatorna államosítása Nasszer részéről ellenlépés volt az Egyesült Államok magatartására. Az amerikai kormány, korábbi ígéretek ellenére, elutasította az asszuáni gát építésének pénzügyi támogatását, hogy – miután a Szovjetunió sem ajánlott fel semmiféle gazdasági segítséget a duzzasztógát létesítéséhez – ily módon éreztesse Egyiptommal a Nyugattól való teljes függését. Nasszer ezek után bejelentette a Szuezi-csatorna Társaság államosítását, hogy e megleckéztetés nyomán visszaszerezze külpolitikai presztízsét. Ennek az intézkedésnek a hírére Londonban összeültek 22 ország képviselői, hogy Egyiptomnak ajánlatot tegyenek. Ebben azt követelik, hogy maradjon meg a csatorna nemzetközi jellege, s a Szuezi-csatornát használó valamennyi állam egyaránt vegyen részt ennek igazgatásában. Ám a Szovjetunió és Nasszer is elutasítja ezt a tervet. Ezek után Izrael, Franciaország és Nagy-Britannia katonai beavatkozással próbálja megdönteni Nasszer uralmát. Október 29-én izraeli csapatok a Sínai-félszigeten megtámadták az egyiptomi állásokat. Franciaország és Nagy-Britannia ultimátumát, amely a harcok beszüntetését sürgette, Nasszer elutasította. Ekkor Nagy-Britannia és Franciaország is beavatkozik. Az ENSZ közgyűlése az Egyesült Államok és a Szovjetunió szavazatával elítéli a két hatalom eljárását. Nagy-Britannia és Franciaország végül enged és visszavonja csapatait.