-
„Nagy az írás terhe: ködösíti a szemet, görbíti a hátat”Miért éppen Jeromos? A fordítók védőszentje, Szent Jeromos 347-ben született Stridon városában, magyarra fordítva Csáktornyán. Ifjúságában a klasszikusok tanulmányozására mindenféle bohóságot elkövetett, milánói és római tanulmányai alatt szorgalmasan látogatta a tavernákat és katakombákat. Tovább »
-
A Dreyfus-ügytől Irakig beszéli át a történelmet két szellemi rocksztárTimothy Snyder amolyan szellemi rocksztár, vagy hogy szokás ezt mondani. Az 54 éves történész, a Yale Egyetem professzora ugyanis azon kevés értelmiségiek egyike, akinek a világ állásáról alkotott elképzelésére érdemes figyelni. Tovább »
-
Laurence Rees történész: Sztálin kultuszának a kulcsa, hogy mindent menedzseltKedves Olvasónk!Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. július 6-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük. Tovább »
-
Nem tipikus strandolvasmány: elképesztő történetek a vészkorszakrólSosem éreztem késztetést arra, hogy csak azért mert nyár van, mást olvassak a strandon vagy a szoba hűvösében, mint egyébként. Nem hiszek a limonádénak titulált irodalom időjárástól függő létjogosultságában, és egyébként sem egyezik az olvasási ízlésemmel. Tovább »
-
Závada Pál: „Egyre rosszabb köröket fut ez a nemzetinek mondott emlékezet”Kedves Olvasónk!A Sorköz Ásatás sorozatában a Narancs régi, irodalmi tárgyú cikkeinek – recenzióinak, interjúinak, semmiségeinek – legjavát bányásszuk elő lapunk archívumából. Tovább »
-
Magyarország nagyon izgalmas helynek tűnik Stefano Bottoni Orbán-könyvébenVékony jég történészi eszközökkel történelmi könyvet írni úgy, hogy a szóban forgó esemény még tart. Főleg, ha egy olyan, állandóan változó rendszerről beszélnük, mint a 2010 óta velünk élő Nemzeti Együttműködés Rendszere. Tovább »
-
Elfogatta magát, hogy lássa Auschwitzot, és leírta, milyenNémetország és csatlósa, Szlovákia 1939. szeptember elsején hadüzenet nélkül támadta meg Lengyelországot, majd a Szovjetunió is csatlakozott a támadáshoz szeptember 17-én. Varsó szeptember 27-én adta meg magát. A megszállt országot felosztották, a lengyel kormány és a katonák egy része külföldre ment, de sokan maradtak. Tovább »
-
„Próbálok abban hinni, hogy a józan emberek többen vannak” – Kocsis Zoltán-interjúKedves Olvasónk!A Sorköz Ásatás sorozatában a Narancs régi, irodalmi, művészeti tárgyú cikkeinek – recenzióinak, interjúinak, semmiségeinek – legjavát bányásszuk elő lapunk archívumából. Tovább »
-
Idén az Állatkertben egymásnak adnak randevút a világ országainak irodalmaimagyarnarancs.hu: Hogyan kerültetek ebbe a munkába?Nagy Gabriella: Az első évtől kurátora vagyok az Irodalom Éjszakájának, feladatom kiválasztani az intézetektől érkező szövegekből azokat, amik el fognak hangozni. Tovább »
-
„Bértollnoknak lenni snassz” – interjú Kepes AndrássalKedves Olvasónk!A Sorköz Ásatás sorozatában a Narancs régi, irodalmi tárgyú cikkeinek – recenzióinak, interjúinak, semmiségeinek – legjavát bányásszuk elő lapunk archívumából. Tovább »
-
„Csak legenda, hogy a tolvajnyelv titkos” – Kis Tamás nyelvész a börtönszlengrőlKedves Olvasónk!A Sorköz Ásatás sorozatában a Narancs régi, irodalmi tárgyú cikkeinek – recenzióinak, interjúinak, semmiségeinek – legjavát bányásszuk elő lapunk archívumából. Tovább »
-
Átiratok születésnapra, József Attila nyománA magyar tollforgatók számára – Villon négysorosa után – ugyancsak kötelező irodalmi gyakorlat saját változatot írni József Attila Születésnapomra című versének mintájára. A verset sok profi és alkalmi költő feldolgozta már, egyesek többször is. Ezek bemutatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Fenyő D. Tovább »
-
Húsz éve írta meg Konrád György, miért akart itt maradniAki látta az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozást, föl tudja idézni, hol volt éppen, mit hagyott félbe arra a néhány percre.Konrád György a Balatont nézte egy Szent György-hegyi présház tornáclépcsőjéről: „vártam a teljes elsötétülést, volt bennem egy kevés remegés, el tudtam képzelni, hogy ez a nappali sötétség itt marad”. Tovább »
-
Mit árul el egy házi könyvtár a tulajdonosáról?Kedves Olvasónk!Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. december 15-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük. Tovább »
-
„A diktatúra kényelemszeretetből táplálkozik”Konrád György harmadik regénye A látogatóval (1969) és A városalapítóval (1977) ellentétben már semmilyen legális formában nem jelenhetett meg a rendszerváltás előtti Magyarországon. Az 1974–1978 között született kézirat sorsa ennek megfelelően igen kalandos volt. Tovább »
-
A könyvgyűjtő felesége, avagy egy alig ismert amerikai magyar hagyatékFeleky Károly ma 160 éve, 1865. január 16-án született. A dátum biztos. Születési helyként Charles Feleky 1901-es és 1903-as amerikai útlevélkérelmeiben saját kezűleg írta Békéscsabát, majd 1919-ben és 1923-ben géppel Budapestet. Tovább »
-
Létezik optimista forgatókönyv: talán mégsem faljuk fel a FöldetNapjaink egyik legégetőbb kérdése, hogy az utóbbi évszázadok (pláne a mögöttünk hagyott pár évtized) szédületes technikai fejlődése, a jólét sokfelé jól érzékelhető gyarapodása miért nem csökkentette az emberek közti egyenlőtlenségeket?Erre és még Tovább »
-
Gyerekkori emlékek, szülő-gyerek konfliktus a felnőttkorban: magunkra ismerhetünk ebben a könyvbenNemcsak a markáns cím, hanem már a borítón látható figurák is jól behatárolják számunkra, mikor játszódik a történet: a nyolcvanas években járunk, méghozzá Budapesten.A főszereplő, Eszter családja nem a legrosszabb, inkább csak egy a sok közül; áltagos jólétben élnek a fővárosban, a szülők kapcsolata csendben üresedik ki az évek alatt. Tovább »
A Tudózsidó unortodox hírolvasója
