A fegyverek tömeggyártásának legősibb ismert nyomait fedezték fel Izraelben – írja a Heritage Daily. A kutatók több száz, szinte teljesen egyforma parittyakövet találtak, amelyek a kőrézkorból származnak. A 424 kő mindegyikének hasonlóak a paraméterei: körülbelül 55 milliméter hosszúak, 321 milliméter szélesek és 60 grammot nyomnak. Tovább »

Az izraeli hadsereg két héttel a Hamász által elkövetett mészárlás után régészeket is bevont az eltűntek utáni kutatásba. A terroristák körülbelül 1400 embert öltek meg és nagyjából 240-et ejtettek túszul, az izraeli hatóságok sokakat pedig eltűntként tartanak számon. Tovább »

A Petőfi-híd szerkezetébe vagy egy atomerőmű-szimulátorba mennél be inkább? Az EEG, az MR vagy a bonctermek titkai érdekelnek? Kíváncsi vagy, mi az a hemodinamikai labor és arra is, mi történik a kísérleti állatokkal? Hogyan rajzol egy AI-robotkar és Tovább »

Egy fiatal nő maradványait tartalmazó barlangra bukkantak régészek Jeruzsálemben – a nő valószínűleg kurtizán volt, a hellenisztikus korban élt, és egy nagyon jó állapotban fennmaradt ritka bronztükröt is találtak a sírjában, jelentette az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) a Times of Israel szerint. Tovább »

Nagyjából 2300 éves prostituált sírhelyére bukkantak Izraelben – írja az IFLScience. A szakértők szerint a fiatal nő egy előkelő görög eszkort (hetaira) lehetett, aki Nagy Sándor uralkodásának idejében élt. Tovább »

Egy friss izraeli kutatás szerint a Mekkába tartó zarándokok az úton csörgőkkel, színes kvarckavicsokkal és apró oltárokkal védekeztek a rájuk leselkedő veszedelmek ellen. Az út mentén több táborhely maradványait is feltárták az egyikben a már említett varázstárgyak mellett apró agyagfigurákat és kagylókat is találtak. Tovább »

Egy friss tanulmányban Itamar Taxel, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa és kollégái olyan leleteket mutatnak be, amelyeket több száz évvel ezelőtti használtak varázslatokhoz – írja a Heritage Daily. A tárgyak az 1990-es években kerültek elő a dél-izraeli Eilat térségében, egy egykori zarándokút mentén. Tovább »

Négy kiváló állapotban fennmaradt római kori kardot találtak Izraelben, egy nehezen megközelíthető hegyi barlangban. A fegyverek nagyjából ugyanolyan állapotban maradtak fenn, mint amikor 1900 évvel ezelőtt a barlangba kerültek, háromnak még a hüvelye is megvolt. Tovább »

A jövőben talán sikerülhet egy egykor élt ember DNS-ét is azonosítani a kardokon. Négy, a Bar Kochba-felkelés idejéből származó római kardot és egy gerelyt találtak Izraelben régészek, jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerdán. Tovább »

A kőből kifaragott ősi csatornák pontos célja egyelőre tisztázatlan. Az első Szentély idejében épített, mintegy 2800 éves rejtélyes csatornarendszer maradványait találták meg izraeli régészek Jeruzsálemben, jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerdán. A Jóás júdai király (i.e. 843 – i.e. 797) és Amásia júdai király (i. e. 822 – i. e. Tovább »

Harci aréna maradványaira bukkantak Izraelben, egy ókori római katonai bázisnál – írja a Live Science. Az 1800 éves támaszpontot még 1998-ban fedezték fel, az idén nyáron folytatott ásatások során pedig egy temetőt és egy amfiteátrumot is találtak a falain kívül. Tovább »

Izrael földjének eddigi legrégebbi, mintegy 5300 éves városkapuját fedezték fel a régészek Kirjat Gat város iparnegyedénél. Új vízvezetékek lefektetése előtt végeztek júliusban feltárást a Tel Erani nevű ásatási dombon a régészek, amikor rábukkantak a korai bronzkorban, i. e. 3300 körül épített ókori város kapujára és erődrendszerének egy részére. Tovább »

Egy varázslatokhoz használt tükröt találtak egy ásatáson Izrael nyugati részén, Kiryat Atta közelében, Usha város romjai között. Tovább »

Még 2021-ben találták meg az izraeli Hof HaCarmel partjainál azt a kardot, amely a friss vizsgálatok szerint egy kb. 900 évvel ezelőtt, a keresztes háborúk idején lezajlott tengeri csatában veszhetett a tengerbe. Tovább »

Az antik olajlámpásokat több mint három évvel ezelőtt adta kölcsön a Fehér Háznak az Izraeli Régiségügyi Hatóság. Az Izraeli Régiségügyi Hatóság úgy véli, hogy a több mint három éve eltűnt antik kerámia olajlámpások a Mar-a-Lagóban, Donald Trump volt amerikai elnök floridai birtokán vannak. Tovább »

Azért kezdődtek régészeti ásatások, mert egy nagy közösségi térrel bővítenék ki a zsinagógát. Az óbudai zsinagóga melletti ásatáson találtak egy Dávid-csillagos gyűrűt, írta Facebook-oldalán Köves Slomó. Az EMIH vezető rabbija szerint a gyűrű kb. 16. századi lehet. Tovább »

A Bét Semes melletti Te’omim-barlangról a tizenkilencedik század óta úgy tartják, hogy az itteni víz jó a terméketlenség ellen: egy meddő nő, miután merített és ivott belőle, ikerpárnak adott életet. Tovább »

A Galileában talált mozaikon egy rejtélyes héber felirat is látható. Az Észak-Karolinai Egyetem professzora, Jodi Magness vezetésével egy szakemberekből és diákokból álló kutatócsoport egy látványos mozaikpanelt tárt fel az izraeli Alsó-Galileában található Hukok, egy ókori zsidó falu késő római kori (i.sz. 400 körül) zsinagógájában. Tovább »

Egy új tanulmány alapján nekromanták tevékenykedhettek a Jeruzsálemi-dombság egyik barlangjában a kései római korban – írja az IFLScience. A Te’omim nevű üregben emberi koponyákra és egyéb leletekre bukkantak, amelyek a halottidézéshez, jósláshoz kötődnek. A kutatók szerint a barlangot átjárónak tekinthették a másvilágra. Tovább »

Erre a kérdésre próbált választ találni egy friss tanulmány szerzője. Gladiátornak lenni – olyan fegyveres harcosnak, aki a Római Köztársaságban és a Római Birodalomban a közönséget szórakoztatta a pogány szertartásokhoz kapcsolódó erőszakos Tovább »

A Cambridge-i Egyetem kutatói Jeruzsálemben feltárt latrinákból származó ősi székletmintákat vizsgáltak, amikor kimutatták a Giardia duodenalis nevű egysejtű parazita mikroorganizmus nyomait – ez a vérhas egyik gyakori okozója. Az időszámításunk előtti 7. Tovább »

Az elsüllyedt városok ősidők óta foglalkoztatják az embereket, gondoljunk csak Atlantisz legendájára. Ilyen települések ugyanakkor nemcsak a mítoszokban, hanem a való életben is léteznek, ezek közé tartozi Pavlopetri, amely a világ legősibb elsüllyedt városa – írja az IFLScience. Tovább »

Kilenc méter hosszú rejtett folyosót fedeztek fel a 4500 éves gízai Nagy Piramis főbejáratának közelében, és ez további leletekhez vezethet – számolt be a Ynetnews. Tovább »

Egy, az első zsidó-római háború idejéről származó, papiruszra írott kimutatás szerint a római katonák nem meggazdagodni mentek Judeába, vagy ha igen, hát Gaius Messiusnak nem volt szerencséje: a fizetési papírjai szerint egy alkalommal ötven dénárt kapott volna kézhez, de a költségek levonása után nem maradt egy vasa sem. Tovább »

Egy különleges, tiszta aranyból készült, legalább 1600 éves gyöngyöt találtak a jeruzsálemi Emek Tzurim Nemzeti Parkban – írja a The JC. A felfedezésről az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) számolt be. A leletet egy római kori struktúrában fedezték fel. Tovább »

Kinek kell Atlantisz, ha van Atlit Jam? Atlit Jam a tenger szintje alatt 10 méter mélyen fekszik Atlit falu partjainál, az izraeli Haifa városának közelében. Az itt felfedezett, sokszínű leletegyüttes egy hatalmas neolitikus tengerparti település csaknem 9000 évvel ezelőtt virágzó közösségének történetét mesélik el. Tovább »

Az izraeli Atlit Yam nem tartozik a világ legismertebb régészeti lelőhelyei közé, pedig egy egészen lenyűgöző helyszínről van szó. A terület a Haifa közelében fekvő Atlit térségében, 10 méterrel a felszín alatt, a tengerben található – írja az IFLScience. Tovább »

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint három ősi kőhorgonyra bukkantak a Földközi-tengerben, az izraeli Haifa partjainál – írja az MTI. A több mint négyezer éves leleteket fürdőzők fedezték fel. A háromszög alakú kőhorgonyok egyik csúcsához a kő közepéig szűkülő, kúpos lyukat vájtak. Tovább »

150 évig tartott megfejteni a táblát, amely egyértelműen utal a bibliai Dávid királyra – írja a zsido.com Az 1868-ban Jordániában, a Holt-tengertől nem messze felfedezett, ún. Mesa-sztélé a polgári időszámítás előtti IX. század végén keletkezett és Mesa, Moáv királyának krónikáit tartalmazza. Tovább »

Mumifikálódott maradványai alapján rekonstruálták II. Ramszesz arcát – írja a Live Science. A 66 éven át uralkodó fáraó halálakor a 90-es éveiben járt, ezzel igazi matuzsálemnek számított, a szakértők azonban megfiatalították, hogy nagyjából 45 évesnek tűnjön. A modellt tavaly ősszel készítették el. Tovább »