Amikor Mózes kivezette a zsidókat Egyiptomból, bizonyos értelemben felszabadította őket: megszabadultak a fáraó zsarnokságától, így addigi uralkodójuk nem nyomta el őket többet. A sivatagban nem fenyegette őket külső ellenség, így más államok elnyomásától sem kellett tartaniuk. Tovább »

Mi lesz mindazzal, amit megvalósítottunk, amiben életünk célját láttuk? Mózes tanítómesterünk is beleesett a hibába: úgy gondolta, hogy pótolhatatlan, és a világból való távozásával minden rosszabb lesz. Mózes azonban felismerte a talmudi bölcsességet: „Legyen kedvesebb az ember tanítványának (Józsué) személye, mint saját maga”. Tovább »

Az e heti szakaszban, az Ékevben Mózes folytatja az egyiptomi kivonulás során átélt események elbeszélését. Emlékezteti Izrael gyermekeit, hogyan védelmezte az Ö-való őket a kietlen sivatagi út során, megismétli az I-tennel kötött szövetséget, majd folytatja a visszatekintést. Tovább »

A hetiszakasz elnevezésének jelentése sarok. Tartalmát úgy magyarázzák, hogy a jelentéktelennek tűnő parancsolatokat is, amelyeket az ember a sarkával tapos, figyelemre sem méltat, be kell tartani, mert az ígért jutalmak csak akkor következnek, “és Tovább »

“Tudd meg ma és vedd szívedre, hogy az Örökkévaló az Isten az égben fönt és a földön alant, és senki más! “ (5Mózes 4: 39) Mi a különbség a tudás és a szív gondolata között? Néha az emberek elismerik, hogy kapcsolat van aközött, amit intellektuálisan tudnak, és aközött ami egészségesebb és igazabb út. Ennek ellenére azt mondják: nem nekem való. Tovább »

Élete utolsó hónapjában Mózes összegyűjtötte a népet. Utasította őket a betartandó törvényekre, és emlékeztette őket a kivonulás óta eltelt időszakra. Ez a Devarim könyvének lényege. Ennek elején felidézte a kémek epizódját – az okot, amiért a nép szüleitől megtagadták, hogy belépjenek a földre. Tovább »

Mózes érezte, hogy élete vége felé közeledik. Ő is ahhoz a generációhoz tartozott, melynek nem adatott meg, hogy a negyven évi pusztai vándorlás után bemehessen az „Ígéret Földjére”. Mózes tanítómester saját bevallása szerint: „ „…és esdekeltem az Örökkévalóhoz …hadd lássam azt a szép országot…” (V.M. 3/23-25. Tovább »

Mózes, a zsidó nép vezetője és tanítója, Egyiptomból való kivonulást követő negyven éves vándorlás végén felidézi a nép negyvenkét pihenő táborhelyeit. A hosszú vándorlás problémái, a sok nézeteltérés nem a vándorlás közben hanem a táborozás helyein történtek. Érdekes, ezeket a táborhelyeket, vándorlásoknak nevezi Mózes. Tovább »

“Az első hónapban aztán eljutottak Izrael fiai az egész közösséggel együtt Szín-pusztába és Kádesben telepedett meg a nép. Ott meghalt Mirjám és ugyanott el is temették. Mivel pedig nem volt vize a népnek, egybegyűltek Mózes és Áron ellen. Tovább »

Korách, az előkelő, okos és gazdag ember fellázadt unokaöccse, Mózes ellen. Féltékenység emésztette lelkét. „Gezera sava”, a két hasonló esetből következtettek bölcseink: Korách és társai feleségük befolyásolására lázadtak. Tovább »

A judaizmusban vezetni annyit tesz, mint szolgálni. רַב לָכֶם כִּי כָל הָעֵדָה כֻּלָּם קְדשִׁים וּבְתוֹכָם ה’ וּמַדּוּעַ תִּתְנַשְּׂאוּ עַל קְהַל ה’: “Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttök van az Ö-való: miért emelitek azért fel magatokat az Ö-való gyülekezete fölé?” (4M16/3). Tovább »

A Tórában két eset fordul elő, melyben a nép megkérdőjelez egy törvényt és Mózeshez, fordulnak tanácstalanságukban. Mózes, mint bölcs és elkötelezett vezető a kérdést az Örökkévalónak továbbítja „felülvizsgálatra”. Az egyik, jelen hetiszakasz kardinális kérdése, mi legyen azokkal akik önhibájukon kívül holtesttel érintkeztek. Tovább »

A héten Behálotchá hetiszakaszát olvassuk fel a Tórából. Szidránk a menóra meggyújtásával kezdődik, majd a leviták felavatásával folytatódik, de tanulhatunk a második Pészáchról, a Pészách séniről és a sivatagi vándorlás mikéntjéről is. Tovább »

A héten „Nászó” hetiszakaszát olvassuk, ez a leghosszabb a Tóra összes hetiszakasza közül a 176 versszakával. Azonban ha ezt a tórai részt alaposan szemügyre vesszük, azt fogjuk látni, hogy valójában sok vers újra és újra ismétlődik. Tovább »

Tisztelt rabbi, akárhogy olvasom a Tórában leírt mondatokat, én nem Tízparancsolatot számolok össze, hanem többet. Tudna erre magyarázatot adni? Köszönöm. A Rabbi válaszol: Köszönöm a kérdést. Kezdjük azzal, hogy magyar “Tízparancsolat” kifejezés nem pontos fordítása a héber Aseret Hadibrot (“Tíz kijelentés”) kifejezésnek. Tovább »

Midrás Mehiltában tanuljuk: „ …milyen nagy jelentőséggel bír a Szombat, hiszen nem végezzük el a briszt (cirkumcizió) a fiú gyermeken, míg egy sábesz véget nem ér, miként írva van: „és nyolcadiknaposan metéld körül…” (1Mózes 17: 12). Tovább »

2023. március 19. vasárnap, 20: 00 Megkérdezték a mesterséges intelligenciát, hogy hogyan nézett ki a zsidó nép egyiptomi Exodusa. Az eredmény megdöbbentő. A Midjourney mesterséges intelligencián alapuló képalkotó szoftvert, Dana Green nevű felhasználója arra kérte, hogy mesélje el „korabeli” selfieken keresztül az Exodus történetét. Tovább »

Pekudé Miután a Miskan (pusztai sátor) építése befejeződött, a munkások nem tudták felállítani a sátrat hatalmas súlya miatt. Mivel Mózesnek nem volt része a Miskan tényleges elkészítésében, I-ten azt akarta, hogy őt érje a megtiszteltetés, hogy felállítsa azt. Tovább »

Ezen a héten a Vájákhél – P’kudé kettős szidrát olvassuk fel a Tórából. „Ezek a hajlék fölszámolásai, a bizonyság hajlékáé, melyeket számoltak Mózes parancsa szerint: a leviták szolgálata Itámárnak, Áron a pap fiának kezében.” (2Móz.38. 21.) Befejezték az óriási munkát, elkészült a Szentély. Tovább »

„És te engedd magad elé járulni,…….hogy pappá avasd nékem őket „ (II.M. 28/1.) Áron, Mózes idősebb testvére volt a Kohén Gádol, az első főpap. Személyisége, magatartása mintakép a jövő számára, hiszen a főpapi szolgálat meghatározó volt a zsidó nép spirituális életében. Ez a szolgálat sem volt mindig tökéletes. Tovább »

Tisztelt Rabbi, Mózes neve héber vagy egyiptomi név? Köszönöm a választ. A Rabbi válaszol: Nagyon köszönöm a kérdést. A Tóra elbeszéli, hogy három hónappal Mózes születése után édesanyja egy kosárba tette őt, amelyet a folyó vizébe helyezett. Később a fáraó lánya lement fürdeni, és meglátta a kosarat a nádasban. Tovább »

VallásA próféták atyja, Mose (Mózes) ben Ámrám ha’Lévi halálának dátuma nem szerepel a Tórában, ezért visszafelé számolással állapították meg. Józsua könyvében (4. 19) ez áll: „A nép pedig fölment a Jordánból az első hónap tizedikén…”, előtte pedig három napig készülődtek az átkelésre (u. o. 1. 11). Tovább »

„Misenichnász ádár, márbim böszimchá!”- „Ha beköszönt ádár, gyarapodjunk az örömben!” Pár nappal ezelőtt köszöntött be ádár hónap, mely a zsidó naptár szerint az év hatodik hónapja, Tisri hónaptól kezdve a számítást. Az ádár szó babilóniai gyökerű, akkád eredetű. Akkádul a hónap neve ádáru, ami azt jelenti: sötét, borongós. Tovább »

“Hét napig kovásztalant egyetek, de már az első napra takarítsatok ki minden kovászt házaitokból, mert bárki kovászt eszik, irtassék ki az a lélek Izraelből, az első naptól a hetedik napig. Tovább »

Tisztelt Rabbi. Ki volt Mózes apja? Köszönöm a választ. A Rabbi válaszol: Kedves kérdező, Mózes apja, egy Amrám nevű levita férfi volt. A Tórából tudjuk, hogy: És elvette Amrám Jókhébedet, a nagynénjét magának feleségül és Ő szülte neki Áront és Mózest. / 2 Mózes 6: 20/ Amrám Kehát fia volt, a három levita törzs egyik vezetője. Tovább »

Lassan elérkezett a zsidók egyiptomi fogságának utolsó napja. Több, mint négyszáz év után végre úgy tűnt, hogy a fáraó elengedi a zsidókat. Vagy mégsem? Az Örökkévaló megkeményítette a fáraó szívét, mielőtt Mózest és Áront újra beküldte volna hozzá. Tovább »

Történt egy nap, hogy az Örökkévaló megismertette tervét Mózessel. Utasította, menjen be a fáraóhoz és engedje el népét. A fáraónak azonban esze ágában sem volt elengedni a zsidókat. Amikor Mózes és Áron megjelent, a fáraó maga köré gyűjtötte Egyiptom leghíresebb és leghatalmasabb varázslóit, csillagjósait és tudósait. Tovább »

A héten kezdjük Mózes második könyvének olvasását, Smot hetiszakaszával. A szidrában olvashatunk arról, hogy a zsidók nagy néppé lesznek, ami megrémiszti a fáraót és ezért rabszolgasorsra kényszeríti őket. Tovább »

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, amit Kánaánnak hívtak. Ebben az országban éltek a zsidók, amíg nem jött a nagy szárazság. A növények megbarnultak, letöredeztek, az állatok szomjasak voltak, nem találtak maguknak még csak egy icipici pocsolyát sem, amiből ihattak volna. Tovább »

Íme Izrael, azaz Jákob, aki már nagyon sokat élt ezen a földön. Az utolsó tizenhét évet Egyiptom földjén, Gósemben töltötte, a Kánaánt sújtó szárazság és éhínség miatt és, mert szeretett fia József ide hozatta őt az egész családjával együtt. Száznegyvenhét éves lett, ami még tórai korban is egészen soknak számít. Tovább »