Az 1945 után berendezkedő kommunista állampárti rendszer vezetése élesen megkülönböztette magát a korábbi korok elitjétől. A különbségtétel okait, ha röviden össze akarjuk foglalni, a nyilvánvaló ideológiai okokon túl, az ezzel szorosan összefüggő legitimációs törekvések kapcsán fogalmazhatjuk meg. Tovább »

Ujkor.hu 2021. január 7. csütörtök 12:31

„Gyakran halljuk – jelentette ki Hóman Bálint az ország legismertebb középkorászaként és a Magyar Történelmi Társulat elnökeként 1943-ban –, hogy a történet a múlt politikája és a politika a jelen története. Tovább »

Ujkor.hu 2020. december 29. kedd 09:37

Az 1941–1944 közötti német, illetve tengelyhatalmi megszálló politika az elfoglalt szovjet területeken számtalan ellentmondással volt terhelt. Tovább »

Ujkor.hu 2020. december 28. hétfő 18:42

A második világháború utolsó hónapjai soha nem látott pusztulást és káoszt hoztak a Kárpát-medencében élő lakosság számára. Ennek érdemi feltárására az 1940-es évek végére megszilárduló kommunista rendszerben nem volt lehetőség. Tovább »

Ujkor.hu 2020. november 22. vasárnap 12:21

A magyar szociáldemokrácia méltatlanul elfeledett alakjai közé tartozik Malasits Géza. Autodidakta munkásból vált a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) politikusává. Két politikai rendszerben, a Horthy-korszakban és az 1945 utáni rövid demokratikus periódusban is nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Tovább »

Ujkor.hu 2020. november 13. péntek 18:22

Át lehet-e „hangolni” egy hadban álló ország közvéleményét, fel lehet-e készíteni arra, hogy kormánya „átáll” az ellenséghez? Reménytelen vállalkozás, ha a háború nemcsak a frontokon folyik, de a hátországban is, a zsidók ellen. Tovább »

Neokohn 2020. október 19. hétfő 09:26

Palágyi Lajos az 1890-es évekre metamorfózison ment keresztül, Az aradi vértanuk című ódáját, már mint „nacionalista” írta meg. A pesszimizmus mellett megjelent a vigasztalódás vágya is. A bolygó zsidó fia lassanként, de szorosan kötődött hozzá a magyar földhöz. Tovább »

Neokohn 2020. október 9. péntek 07:26

„Ki volt ő? Aki a sort bezárja a legendák és álmok seregében: utolsóként távozván el a földről, miután több, mint hetven esztendőn át egy egész ország szerető érdeklődése közepette vette magára piroszsinóros kávébarna attiláját és nyomta fejébe kék katonasapkáját. Tovább »

Ujkor.hu 2020. október 5. hétfő 18:47

Bank Barbara történész főként Magyarország 1945 és 1956 közötti történetével foglalkozik, különös tekintettel a nemzeti ellenállásra és az internálásra. Tovább »

Ujkor.hu 2020. augusztus 23. vasárnap 12:06

A számos helytörténeti információ az egyéni és csoportos városnézéseket is inspirálhatja, hiszen a Baumhorn-féle épületeket érdemes egy nagyobb tematikus séta keretében megtekinteni. A kiállítást látogatottsága miatt meghosszabbították egy héttel, így szeptember 2-ig díjmentesen megtekinthető. Tovább »

Neokohn 2020. augusztus 13. csütörtök 20:37

Heti lapzsemle: Sajátos “vita” tombol a trianoni békeszerződés kapcsán a szabadkőművesség állítólagos “felelősségéről”. A propaganda-cikkek a szélsőjobboldali szellemi szennycsatornákban sorjáznak. A kórus a lovasistváni mélységeket ostromló magyarnemzetes vezérürüt követi. Arrafelé Raffay Ernő összeesküvés-elméleteiért rajonganak. Tovább »

Városi Kurir 2020. augusztus 2. vasárnap 15:27

1945 nyarán a nemzetgyűlési választásokra készülő Magyar Kommunista Párt vezetősége azzal a dilemmával nézett szembe: miként egyeztesse össze a nyilvánosan hirdetett antifasizmust, melyre szüksége volt a politikai ellenfelek „levadászásához”, a Tovább »

Neokohn 2020. július 17. péntek 06:56

Manapság egyre több Kínában megforduló magyart töltenek el büszkeséggel a huszadik század első felének Kelet-Ázsiájába szakadt egykori honfitársai. Hudec László sokoldalú sztárépítész kétségtelenül húzónév itt, akit egyébként besztercebányai gyökerei nyomán a szlovákok Ladislav Hudec néven egyaránt magukénak vallanak. Tovább »

Ujkor.hu 2020. július 14. kedd 16:37

Egy szelet a hazai zsidók reakcióiból a trianoni döntés első hírére, illetve abból, hogy milyen hatással volt a hitközségi életre a területvesztés köré épített szimbólumtár. A trianoni döntés ugyan nem érte váratlanul a magyarokat, viszont érthető, hogy a szerződés aláírásáig reménykedtek abban, hogy az a lehetőség csupán egy rossz álom. Tovább »

Neokohn 2020. június 30. kedd 16:52

Köztudott, hogy a holokauszt során nem csak zsidókat deportáltak Magyarországról: szép számmal voltak az elhurcoltak között romák és olyanok is, akik nem származásuk vagy vallásuk miatt kerültek a náci táborokba. Tovább »

Ujkor.hu 2020. június 26. péntek 16:52

A miskolci tüntetések és lincselések, az 1945-ben és 1946-ban történt, a tömegek érezhető antiszemita reakcióját kiváltó események egyértelműen azt mutatták, hogy társadalmat ekkoriban erősen foglalkoztatta a „zsidókérdés”. Tovább »

Neokohn 2020. június 17. szerda 09:32

Június 16. az 56-os vértanúk emléknapja, amikor az 1956-os miniszterelnök Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország. Hatvankét éve, 1958. Tovább »

Neokohn 2020. június 16. kedd 09:37

A „revíziós gondolatnak”, mint ismeretes, a húszas, harmincas években sok zsidó híve is volt, annak ellenére, hogy a magyar irredentizmus elválaszthatatlan volt az antiszemita bűnbakképzéstől. Tovább »

Neokohn 2020. június 4. csütörtök 07:41

Megadja Ferenc valószínűleg már közvetlenül a határ átlépése után lebukott, „fedősztoriját” nem vették be az UDB tapasztalt nyomozói. Az is elképzelhető, hogy a volt nyilas magától állt át a jugoszláv titkosszolgálathoz, de erről az ÁVH hosszabb ideig nem szerzett tudomást. A huszadik század folyamán a magyarok kétszer is harcoltak a szerbek ellen. Tovább »

Neokohn 2020. május 11. hétfő 09:26

Péter György halálának körülményei meglehetősen gyanúsak voltak, sőt, mindmáig tisztázatlanok. Ahhoz nem fér kétség, hogy koncepciós eljárás áldozata volt. Ortutay Gyula halála után harminckét évvel, 2009-ben kiadott titkos naplójában, több bejegyzés is foglalkozik Péter Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének titokzatos halálával. Tovább »

Neokohn 2020. május 5. kedd 08:11

A háború végétől kezdve érzékenyen és kritikusan reagált a „zsidókérdésre”, melyet kortársai többségéhez hasonlóan összekötött az MKP és a politikai rendőrség politikai kampányokba burkolt, gátlástalan manipulációival. Ettől kezdve antikommunistaként antiszemita nézeteknek adott hangot. Tovább »

Neokohn 2020. április 22. szerda 07:25

„Megjelentek német katonák és idegen rendőrök a városban, és kihirdették, hogy 24 óra alatt minden zsidónak el kell hagyni a lakását, és az általuk kijelölt városrészbe kell vonulnunk. Ez a rész nagyon szűk volt kb. 10.000 zsidó részére. Egy szobában tízen laktunk. Tovább »

Ujkor.hu 2020. április 16. csütörtök 08:50

30 évvel ezelőtt rendezték meg hazánkban az első szabad parlamenti választást. Az első forduló 1990. március 25-én viszonylag kiegyenlített listás eredményeket hozott — aztán az éppen harminc éve, április 8-án záruló második forduló földcsuszamlás-szerű mdf-es győzelmet hozott. Tovább »

Városi Kurir 2020. április 8. szerda 20:40

A holokauszttal kapcsolatban visszatérő, általában félreértésektől övezett téma a kárpótlás és jóvátétel kérdése. Sokan hánytorgatják fel, hogy a holokauszttúlélők „a mai napig kapják a fájdalomdíjnak nevezett nem kevés apanázst”, annak ellenére, hogy „már mindent visszafizettünk nekik”. Tovább »

Ujkor.hu 2020. április 3. péntek 03:50

Serédi Jusztinián 1884. április 24-én született a Pozsony megyei Deákiban. Eredeti neve Szapucsek György volt, nevét a pannonhalmi plébánián töltött tanulóévei alatt magyarosíttatta, és vette fel a Jusztinián nevet. Tovább »

Ujkor.hu 2020. március 29. vasárnap 21:05

Kossuth Lajos a magyar történelem talán egyik legismertebb alakja; életét, munkásságát számtalan munka feldolgozta, mind a mai napig újabb és újabb írás születik róla az évfordulók alkalmával. Tovább »

Ujkor.hu 2020. január 24. péntek 16:00