Nagy László halálakor írta egy versében Zelk Zoltán: „Kezünkben a szégyenkenyér, / szégyenrozsdával befutott kanál – / rágni, nyelni tudunk.” Ez jutott eszembe Takács Zsuzsa legújabb kötetéről. Vagy a még ismertebb zelki gyászvers, a Sirály, amelyben a költő a tudattal viaskodik: meghalt a felesége, amíg ő a börtönben volt. Tovább »