Kőbányai János: Tisa be Av és Auschwitz | Múlt és Jövő
Az elmúlt két posztban a saját bajaink, pontosabban az életünket (az idén 37 éves Múlt és Jövő az életünk) fenyegető veszélyekkel foglalkoztunk. Miközben nem kevés szégyenérzet is elfogott: lehet -e, szabad -e magunkkal törődni, amikor a mi ügyünk/témánk központja: Izrael léte oly keserves örvényekben látszik alámerülni?