„Aki gyászolja Jeruzsálemet, részesül örömében” – A gyász, amely reményt hordoz – Mazsihisz
A Talmud a Taanit traktátusban így tanít: „Kol hámitábel ál Jerusáláim, zohe v’roe b’szimhátá” – „Aki gyászolja Jeruzsálemet, az részesül annak örömében.” Bölcseink felteszik a kérdést: miért jelen időben szól ez a mondat? Miért nem jövő időt használ – „részesülni fog az örömben”?