„Ember az embertelenségben” | Tiszatáj online – irodalom, művészet, kultúra
TAKÁTS FÁBIÁN KRITIKÁJA Ady Endre verssorai: „S megint élek, kiáltok másért: Ember az embertelenségben” Ország Lili életére is ráillenek. Rövid ittlétéről a szorongás jut eszünkbe, alkotásainak visszatérő motívumai bezártságot, magányt, szomorúságot tükröznek. Szürrealista és konstruktív terű képi világában hajdan virágzó, ám enyészetté lett városokat, emlékképekként kísértő alakokat, falakat találunk.