Még leülhetek a Liget fái alá, még süttethetem az arcomat a simogató napfényben, még hallgathatom Levi, Miron, Kincső, Gellért és a többi magyar nevű halk kisgyermek beszédét, ha odafigyelek. Felgyorsulnak a magyarországi utolsó napok, fél lábbal még Pesten, a másik lábbal már Jeruzsálemben vetem meg a lábamat támaszt keresve. Tovább »