Szorít a mellkasom. Nem kapok levegőt. Nem is tudom, mióta tart. Dobálnám le magamról a csomagokat, de amint megszabadulok néhánytól, máris a nyakamba zúdul egy újabb adag. Egészen kicsi korom óta úgy érzem magam, mintha a családi traumák háborús övezetében élnék. Lőnek egyik oldalról, lőnek a másikról. Tovább »
A Tudózsidó unortodox hírolvasója